Hozzászólás
Szerző: Kiscserko » 2013. 07. 06. 15:00
21. küldetés – Egyikünk ma meghal! (One of us will die today!)
Howard és Harley végigszaladtak a mólón az útig. Messziről szirénákat hallottak közeledni. Sikátorokon keresztül rohantak, míg kiértek egy vékonyabb útra. Ekkorra a rendőrök már megérkezhettek a mólóra.
- Hogy tovább? Csak nem fogunk hazáig rohanni! – kérdezte Howard.
- Nem az a terv. Látod ott azt a fehér Buffalót? Érjük el! – ezzel már indult is.
A Buffalo elé vettették magukat, így annak meg kellett állnia. Harley kirántotta az ajtót.
- Mi folyik itt?! Hogy meri…? – értetlenkedett a sofőr, mire Maxwell lefejeltette vele a kormányt.
- Kifele, kölcsönveszem a járgányt egy percre! – ordította Harley, majd a kiszedte a sofőrt és a földre hajította.
- Be a kocsiba! – parancsolta Harley Howardnak, majd indított.
- Ezt még nagyon megbánják! – futott utánuk a sofőr. Mire ezt kimondta, szirénák szava tört a levegőbe.
A Buffalo előtti kereszteződésnél befordult egy rendőrautó, Harley alig bírta kikerülni.
- Ez így nem lesz jó! Ez így nagyon nem lesz jó! – nyavalygott Howard!
- Csak kuss legyen! – hordta le Maxwell.
A Buffalóval gyorsan kerülgették az autókat, de a rendőr sem adta fel. Felkanyarodtak az autópályára.
- Kapaszkodj! – ordította Harley, majd sávot váltott.
Szembe ment a forgalommal. Dudaszó kísérte a szirénát.
- Ez a mocskos zsaru sose fogja feladni! – ordította az idegtől Howard.
Harleyról már patakokban folyt az izzadtság. Az előttük félrehúzódó autók néhol karambolokat okoztak. A következő kanyarban Maxwell meglátott egy hiányosságot a betonkorlátban.
- Véget vetek ennek! Kapaszkodj! – ordította.
Kezét még jobban rászorította a kormányra, és beletaposott a gázba. Alig bírt elkerülni egy családi autót, aztán hirtelen elfogyott alatta az út. Egy pillanatra a levegőben voltak, aztán keményen földet értek. Az autó eleje szikrázott. Harley belenézett a visszapillantó tükörbe.
- Francba! Ez csak nem adja fel!
- Még mikor megjöttél mondtam, hogy az itteni rendőrök kemények! – ordította sipítozva Howard.
Az üldöző rendőrautó már a levegőben volt. Hatalmas csattanással a földnek csapódott, de ment is tovább. Harley lekanyarodott jobbra egy sikátoron. Hirtelen durranás hallatszott. Belenézett a visszapillantó tükörbe. A rendőrautó szélvédője bepókhálósodott, és vér fröccsent rá. Az autó letért egyenes pályájáról és a sikátor falának csapódott.
- Mi volt ez?! – kérdezte Howard.
- Nem tudom, de mindjárt utánanézek! – ezzel Harley kiszállt az autóból.
Lépett kettőt, mire valaki előtte termett.
- Amint mondtam, mindig ott leszek, ahol szükséged lesz rám! – nevetett Ernest.
- Üdvözlünk ismét köztünk! Gyere, szállj be!
Besegítették a sérült lábú Ernestet, majd indítottak. Út közben Harley körbetelefonált a csapatban, majd összehívta őket csapatmegbeszélésre. Nemsokára megérkeztek Howard házához. Beléptek az ajtón, a többiek már bent várták őket.
- Kazimot elvesztettük, Samuel megszökött. – kezdte egy helyzetjelentéssel Harley – Valljuk be, nem áll túl jól a szénánk. Fogalmunk sincs, merre lehet Samuel Moore, George Slymon, se Owen Henry Winchester hollétét, és Marvin Robbinsról se tudunk semmit. És még fogalmunk sincs, hányan vadászhatnak ránk, akiket nem is ismerünk. Az ellenség olyan, mintha mindig egy lépéssel előttünk járna. És egyre fogyunk! Már csak hatan vagyunk. És ahhoz képest, ahányan kezdtük, ez eléggé kicsi szám. Mivel nem túl rózsás a helyzetünk, akárki, aki akar, most még elhagyhatja a bandát, nem lesznek következményei. Ki szeretne kilépni?
- Nem gondolnád, hogy akárki is itt feladja? Azok után, amin keresztülmentünk? – szólt Ernest egy perc csönd után. Harley elmosolyodott.
- Rendben hát, folytatjuk!
- Erre inni kell! – nevetett fel a Tábornok, majd elővett egy karton Pißwasser-t.
- Rendben skacok, nekem mennem kell haza! Holnap találkozunk! – köszönt el Ralph.
- Jól van, holnap megbeszéljük, hogyan tovább! – szólt utána Harley.
Ralph után becsukódott az ajtó, majd a kis csapat koccintott. Hirtelen durranás hallatszott.
- Mi ez?! – Harley felpattant a fotelből, majd kirontott az ajtón.
Előtte feküdt holtan elterülve Ralph, arca tiszta vér volt. Harley felnézett. A szemközti ház tetején meglátta egy sniper csövét. Előkapta pisztolyát, és berontott az épületbe. A lépcsőházban rohant fel az emeleteken. Hirtelen valaki szembekerült vele, aki lefele futott, és félrelökte. Maxwellnek nem volt kétséges, hogy ő a gyilkos, ezért rögtön irányt változtatott, és üldözni kezdte. Sajnos az arcát nem látta. Rohant lefele a lépcsőkön. A gyilkos a hátsó kijáraton rohant ki. Harley utána. Átugortak egy kerítést, jobbkanyar, balkanyar, majd zsákutca.
- Magadat terelted a halálba semmirekellő! – ordította Harley, amint utolérte. A gyilkos megfordult. Maxwell meghökkent – Te! De hát miért?!
- Ahogy már mondtam, bérgyilkos vagyok. Fizetnek, és ölök. Ez az, amiért. – válaszolta Wayne Mason.
- Innen nincs kiút! Vége van. Egyikőnk ma meghal! És te is tudod, hogy az nem én leszek Wayne! – szólt Harley, majd a gyilkos fejéhez szegezte a pisztolyt – Megadtam neked az esélyt! Lehettünk volna barátok is! Társak a csatában! De te elárultál! Ezt nem hagyom annyiban! Megölted egy barátomat! Vediamo all’inferno! – ezzel lelőtte.
Harley nem bírta tovább, összeesett, és minden elsötétedett előtte.
GTAV is a dream come true.
The best f*cking game ever f*cking made.
"You forget a thousand things every day. Make sure this is one of them."
Bocs, azt el is felejtettem 
Amúgy akkor nemcsak nálam az április a lerontóhónap? 
. Most kit lőttek le?