GTA V - The Revenge of Maxwell

[Kiscserko]

Hello, mindenki! Úgy döntöttem, leírok nektek egy történetet Los Santos-ból, ameddig nem láthatjuk életnagyságban.
A címe GTA V - The Revenge of Maxwell. Ez egy amolyan DLC-nek képzelhető el. Később reményeim szerint videót forgatok belőle konzolon, és ha lesz video editor majd PC-re, esetleg ott még filmesebbre megalkotom. De ameddig nincs a GTA V doboza a kezünkben, addig csak le tudom írni.
Olyan 30 különálló "küldetésesre" tervezem, és kihagynám belőle a sok bevezető missziót az elejéről. Hogyha láttok párhuzamokat régebbi GTA részekkel, kérlek jelentsétek, javítom, mert egyedivé kívánom fejleszteni. Ezek miatt is az új rész kijátszásáig folyamatosan szerkeszteném a posztot, ha valami újat megtudunk.
Nem fogom leírni nagyon az akciókat, egyrészt, mert az majd a videóból jobb lesz, másrészt, mert ahhoz nem igazán értek. De azért mindent beleadok.
A történet Harley Maxwell-ről szól, egészen Los Santosba érkezésétől. Egy öltönyös figura, hasonló a trailerben látotthoz. Az időpont 2014 közepe, amikor a videót is tervezem készíteni. A főszereplő 36 éves.
A sztorit az 1. trailer inspirálta.

Köszönöm, ha már eddig elolvastátok, s most jöjjön a várva várt történet:

1. küldetés - Köszöntelek a gazdagok városában (Welcome in the rich's city)

A Shamal simán landolt a reptéren. Harley sose szeretett a tömegben utazni. Gáz pilóták, gáz kaják. Ezzel szemben ő megtehette, hogy a világ legjobbjaival vitesse magát, s a világ legjobb séfjei szolgáltassák neki az ételt. Bár pénze általában sötét ügyletekből folyt be, erről senkinek se kellett tudnia. Ezt a fajta munkát már amúgy is ott hagyta a komor Liberty City betontengerében. Már egy ideje másmilyen tengerre vágyott, sokkal üdítőbbre. Így esett a választás épp a napsütötte San Andreas államra. Kinézett az ablakon. Kint várta őt a gép mellett egy öltönyös afroamerikai. Ő fogadta, ő lett a menedzsere ebben az ismeretlen városban.
Harley felállt ülőhelyéről, kinyitotta a magángépének ajtaját. Rögtön arcába csapott a nehéz levegő. Felnézett az égre, élvezte, ahogy melengeti arcát a nap. Ideje volt indulni. Lesétált a repülőgép lépcsőjén, egyenesen a menedzseréhez. Addigra már az is észrevette.
- Harley Maxwell! Örülök, hogy látom. Köszöntöm a gazdagok városában! - szólította meg.
- Marvin Robbins, ha nem tévedek.
- Pontosan! A cég megy, kaszáljuk vele a pénzt már egy hete! Nagy üzletet fogtam magának!
- Remek! Hogy állok lakhely ügyileg?
- Egy gyönyörű villa a hegyoldalban, garázsában egy Cheetah, és egy Infernus áll. A reptér elé rendeltem egy limuzint, az majd elviszi oda.
- Köszönök mindent. Majd még hívom, ha szükségem lesz magára. Kifizette már a szolgáltatásait a jövedelemből?
- Természetesen, uram.
Ezzel elköszöntek. Harley kiment a reptér elé. Nem csalódott, egy fehér Strech állt a parkolóban. Közelebb lépett, s arra várt, hogy valaki kinyissa neki az ajtót. Meglepődve észlelte, hogy senki se segít neki. A sötétített ablakok miatt elkönyvelte, hogy senki sincs a limuzinban. Már épp távozni készült, amikor tompán hallotta valakinek az ordítását:
- Szálljon csak be, Maxwell úr! - szólt a hang.
Harley meglepetten bámulta az ajtót egy ideig, mígnem engedelmeskedett a hangnak. Abszolút sértésnek vette, hogy illetlen módon nem nyitottak neki ajtót. Ránézett a sofőrre. Negyven körüli, fehér, s kicsit kövér ember vezette a Strech-et. Alig, hogy elindultak, a sofőrből dőlni kezdett a szó.
- Nagyon fogja élvezni az itt töltött időt, Maxwell úr! Felhőkarcolók, sportkocsik, drága villák, extrém sportok, gyönyörű nők, mind megtalálhatók itt. Egy tehetséges üzletembernél, mint amilyen valószínűleg ön is, csak úgy dől a lé. Egyszer mindenképpen nézze meg a nagy Vinewood feliratot, és a vidéket! Gyönyörű! De óva intem a gettótól, az egy igazán veszélyes hely! Mindennapos gyilkosságok és bandaháborúk! Borzalmas! És ne kerüljön szembe az itteni rend őreivel! Természetfelettien agresszívak! Múltkor láttam, amikor egy halom kocsi ütközött, és az egyikbe meg belement egy zsernyák. A szegény civil vezetőt kirángatta a kocsiból, s amikor az feltápászkodott, a rendőr szitává lőtte. Öt a fejébe, három a testébe. De nem halt ám meg! Kis pénzébe került, és meggyógyították. Nagyon jó itt az orvostudomány. De ha mégis valamiben segíteni kéne, itt a névjegyem. - ezzel átnyújtott egy cetlit Harley-nak, s feszülten figyelte a reakcióját.
- Inkább az utat figyelje, mielőtt mi is orvosi kezelést kapunk! - ezzel átvette a cetlit, és abban a reményben, hogy nem folytatja a beszédet a sofőr, hozzáfűzte - Howard Howell, rendben, még átgondolom, köszönöm!
Reményei beteljesültek, a sofőr érkezésig meg se szólalt. A hatalmas villa előtt rakta ki Harleyt. Harley nem tétovázott sokat, a lábtörlő alól elvette a neki kikészített kulcsot, kinyitotta az ajtót. Bent a modern technika minden csodája megtalálható volt, de ez Harleynál mindennapos dolognak számított. Rögtön az ágy felé vette az irányt. Kifárasztotta őt a hosszú út, és tudta, hogy másnap még sok dolga lesz, így végre nyugodtan tudott aludni reggelig.

2. küldetés - Ez az ÉN cégem (It's MINE firm)

Harley kialvatlanul ébredt. Csörgőóráját ingerülten lecsapta, de már nem tehetett semmit. Indulnia kellett. Kiállt a villa elé, megnyomott egy gombot, mire a garázskapu kitárult előtte. Gyorsan eldöntötte melyik kocsijába szálljon. Liberty Cityben húsz Infernusa is volt egy időben, ám Cheetah-t még nem vezetett. Beindította az autót. A motor bőgése mosolyt csalt az arcára. Élvezte útját a belváros felé. Bámulta kint az ablakon a sok sztárt, a sok csillogást, és amire a legjobban vágyott, a sok színt. Leparkolt Los Santos legmagasabb épülete előtt. Ez lett az új munkahelye. Sokat nem kell majd dolgoznia, csak az első pár napon, ezt tudta jól.
Délután ötig csak a papírmunkákkal foglalkozott, és még így is hatalmas torony papírok előtt ült. Ha ez így folytatódik, még beleőrül. Ki kellett mennie levegőzni. Kiállt a tető legszélére és csak gyönyörködött a tájban. Egy idő után arra lett figyelmes, hogy már nincs egyedül. Hátrafordult. Meglepődött, hogy a menedzsere áll mögötte, de azon még jobban, hogy pisztoly van nála. Harley beljebb lépett a tetőbe.
- Mit szeretnél Marvin? Nem hívtalak ide. - kérdezte hangjára közömbösséget erőltetve.
- Tudom. Csak a tulajdonomért jöttem.
- Már átadtam a fizetésed.
- Csak egy részét. Még kell egy nagyobb dolog... A cég.
- Mi ütött beléd? - hökkent meg Harley - Köszönöm, hogy működésre bírtad, de megtetted már a szolgálatodat.
- Úgy van, én megtettem. De maga mit csinált?
- ÉN? A pénzt adtam.
- Úgy van. De semmi munka nincs benne. Így a cég mától az enyém.
- Nem!
Közelebb léptek egymáshoz. Kettejük között tapintani lehetett a feszültséget. Marvin Robbins Maxwellre fogta a fegyvert.
- Ez az ÉN cégem! - ezzel leütötte ellenfelét.
...

Harley egy motorcsónakon ébredt. Feje majd fel durrant. Marvinnal nézett farkasszemet. A motorcsónak vezetőjét nem látta.
- Jó, hogy csatlakozol a társaságunkhoz! Kedves ajándék volt a kezdőtőke a céghez. Most állj fel! - parancsolta Marvin. Harley nem tehetett mást, engedelmeskedett. - És most, nálatok hogy is mondják? Addio bastardo! (Isten veled rohadék!)
Ezzel kilökte a mozgó motorcsónakból Harleyt, aki csalódottan, fájó tagokkal lebegett a víz tetején. A tökéletes második nap a csillogás városában.
[Kamera Harley feje felett a város távoli körvonalára siklik, bejön a zene és a logó : Gta V - megj. egy későbbi videóhoz]

[dani.szentgali]

Egész jó !Legalább van mit olvasni a nagy hírcsend alatt is,mert a R* megint elkezdte a "nem adunk GTAV infókat"című műsorukat,de mind azt néhányan már megírták,szerintem is lassan jön valami infó,csak legyünk türelmesek,bízzunk a R*ban és reménykedjünk,hogy a nagy titkolózás nem azért van,mert ez lesz a sorozat befejező része.

[Luszie]

Egész jó !Legalább van mit olvasni a nagy hírcsend alatt is,mert a R* megint elkezdte a "nem adunk GTAV infókat"című műsorukat,de mind azt néhányan már megírták,szerintem is lassan jön valami infó,csak legyünk türelmesek,bízzunk a R*ban és reménykedjünk,hogy a nagy titkolózás nem azért van,mert ez lesz a sorozat befejező része.

Kizárt dolognak tartom. Bejező rész? Ne fesd az ördögöt a falra!

[dani.szentgali]

Már megbocsáss,de miért ne lehetne az????Én régóta a sorozat rajongója vagyok,és eddig egyszer sem fordult elő egyik résszel sem ekkora titkolózás,meg ilyen lassú készítés tudtommal.Nem akarom az ördögöt a falra festeni,én csak azt mondom,h nincs kizárva,h azért van ez az übernagy titkolózás(a sorozat történetében eddigi legnagyobb)mert talán ez lesz a befejező rész,elvégre fanboyok és fangirlek létére be kell ismernünk,h már több,mint 10 éves a franchise.

[NikitaDragovich]

Nagyon jó történet lett, nekem eléggé tetszik . Gratulálok hozzá, ügyes vagy .

[Luszie]

Már megbocsáss,de miért ne lehetne az????Én régóta a sorozat rajongója vagyok,és eddig egyszer sem fordult elő egyik résszel sem ekkora titkolózás,meg ilyen lassú készítés tudtommal.Nem akarom az ördögöt a falra festeni,én csak azt mondom,h nincs kizárva,h azért van ez az übernagy titkolózás(a sorozat történetében eddigi legnagyobb)mert talán ez lesz a befejező rész,elvégre fanboyok és fangirlek létére be kell ismernünk,h már több,mint 10 éves a franchise.

Szerintem ez akkor is hülyeség. Szerintem ezzel is nagyobb feszültséget akarnak kelteni, hogy kevés infót szivárogtatnak ki a külvilág felé.

[The Cleansing Fire]

Már megbocsáss,de miért ne lehetne az????Én régóta a sorozat rajongója vagyok,és eddig egyszer sem fordult elő egyik résszel sem ekkora titkolózás,meg ilyen lassú készítés tudtommal.Nem akarom az ördögöt a falra festeni,én csak azt mondom,h nincs kizárva,h azért van ez az übernagy titkolózás(a sorozat történetében eddigi legnagyobb)mert talán ez lesz a befejező rész,elvégre fanboyok és fangirlek létére be kell ismernünk,h már több,mint 10 éves a franchise.

Miért tenne egy minden általa kiadott játékban kasszasikeres cég ilyet?
A GTA sorozat szerintem a világ leghíresebb játéksora.
Nem szúrnák el most, amikor új grafikai fejlődés indult meg.
Nem. Biztos nem befejező rész.

[Steve777]

meg a játékok amúgy sem úgy működnek, mint a filmek, hogy van egy pont ahol be kell fejeződnie, pláne nem a GTA, aminek minden része másról szól. a God of War is úgy volt, hogy 3. résszel lezárul a történet, és mégis lett utánna egy Ghost of Sparta meg Ascension. Amig az embereknek kell, addig úgyis lesz GTA, v amig csődbe nem mennek, de azt nem gondolom

[Kiscserko]

Amint a suli által rám adott "stressz" csökken, írok még, kb. 1-2 hét. Köszönöm a véleményeket, és higgyétek el nekem, van ott még, ahhonnan ez jött, picit több történéssel.

Szerk.: Kész egy új "küldetés". Majd folytatom, csak várjatok rá "few week"-et.

[Kiscserko]

3. küldetés - Hogyan tovább? (How then?)

Már este volt, mire kiért a partra. Szétterült a földön, s elaludt.
…

Hirtelen felriadt rémálmából. Csak álmodta az egészet. A nap a szemébe sütött, autók zaja visszhangzott a fejében. De, ha mindez egy álom volt, miért fáj ennyire a feje. Lassan kitisztultak emlékei. Nagyobb gázban volt, mint amilyennek elsőre tűnt. Elvesztett mindent. Egyetlen esélye, ha összekaparja mindenét, amije még van, és új életet kezd. De előtte még le kell zárnia ezt az életét. Megfogadta, hogy megbosszulja a kegyetlenséget, amit Marvin Robbins követett el ellene. Mindenekelőtt társat kellett szereznie, tudta, hogy azt, amire készül, nem csinálhatja végig egyedül. És már volt is egy jelöltje.
Öltönye belső zsebéből elővett egy ázott névjegyet, és tárcsázott.
- Howard Howell? Itt Harley Maxwell. A repülőtérről vitt haza. Azt mondta, hogy ha segítség kell, nyugodtan hívjam. Segítség kell. Most nincs időm magyarázni. Találkozzunk a Vespucci Beachen, hozzon autót. Ott majd mindent elmondok, siessen. – ezzel letette a telefont.

Fél óra múlva találkoztak a Vespucci Surfing boltja előtt.
- Jó napot, Maxwell úr! – köszöntötte Howard.
- Bárcsak az lenne. Kérem, vezessen el a város legmagasabb épületéhez… gondolom, tudja melyik az, én a neveket nehezen tanulom meg.
- Természetesen tudom.
- Melyik a maga kocsija?
- Az-az Emperor ott.
- Rendben, induljunk, út közben mindent elmagyarázok.
Beszálltak, s az öreg autó pöfögve beindult. Nehezen haladtak, az utak tömve voltak. Harley számára ez már egy egész más város volt. Átlátott a csillogáson és a színeken, gazdagságon, s meglátta az átláthatatlan szmog mögött bujkáló kegyetlenséget és bűnt. Akármelyik városba mehet, az emberek romlottsága mindig utoléri. Húszpercnyi néma hallgatás után elkezdte beszámolóját.
- Aki magát kirendelte limuzin sofőrnek, a menedzserem, valami Marvin… Marvin Robbins. Egy napja vagyok a városban és elvette mindenemet. Kisajátította a cégemet, és fegyverrel fenyegetőzött. Meg akart ölni, leütött, és a tengerbe hajított! Mégis milyen ember tesz ilyet? Csak a pénzért!
- Szerintem itt többről van szó, mint a pénz – vágott közbe Howard – A hatalom. Az egész Los Santos-t csak ez mozgatja, a hatalom iránti vágy.
- Ebbe az egész játszmába senki se keverjen bele! Engem már nem érdekel a hatalom! A pénz! A hírhedtség! Mindet magam mögött hagytam! Erre idejön egy semmirekellő ifjú, és mélyen beleránt a szarba! Nincs erre szükségem! De ezért még megfizet! És van egy előnyöm. Azt hiszi, hogy halott vagyok.
- Mit fog csinálni?
- Megölöm! Igen… meg fogom ÖLNI!
- Mi? – képedt el a sofőr – Nem, ezt nem teheti!
- Pedig meg fogom, és, ha akadályozni próbálsz, nyavalyás, téged is kinyírlak! Capisci?
- Ja, ja meg minden.
Ez után ismét húszpercnyi hallgatás következett. Howell leparkolt a célpont előtt. Harley szomorúan vette észre, hogy Cheetah-ja eltűnt. Valószínűleg Marvin azt is elvette tőle.
- És most? Hogyan tovább? – kérdezte.
- Maga itt marad, és figyel. Ha jön a menedzser, akkor felhív azon a számon, amin ma reggel hívtam magát. Felismeri őt, nem?
- Ja, felismerem. Vagyis… igen, uram, felismerem.
- Helyes!
Harley besétált az épület ajtaján. A recepciós nő ijedten bámulta.
- Mi a baja? Úgy néz ki, mint aki szellemet lát. – kérdezte Harley, ahogy odalépett a pulthoz.
- Pontosan azt látok… Illetve… Miben segíthetek? – szedte össze magát kicsit.
- Ki szeretném venni az összes pénzt, ami a nevemre lett leadva, megőrzésre.
- Természetesen, el tudom intézni, csak várjon egy percet… de utána siessen el innen. Mr. Robbins megölne, ha megtudná, hogy rendőr hívása nélkül elengedtem.
- Elhiszem aggodalmát, de nem lesz baj, nem fogja megtudni.
- Nagyon, nagyon köszönöm a jószívűségét… Tessék, itt a pénze. – nyújtott át egy kis bőröndöt Harleynak, és közben idegesen nézett körbe.
Maxwell gyorsan átszámolta a pénzt, majd dühvel keveredő meglepettséggel nézett fel a recepciósra.
- Hisz ez csak tíz ezer dollár!
- Elnézést, de a többit Mr. Robbins kivette.
- Az a rohadék! Köszönöm az információt, remélem még élve találkozom magával – viharzott ki Harley.
- Viszontlátásra! – szólt utána elcsukló hangon a recepciós.

Harley beugrott a kocsiba. A haragtól majd szétrobbant, nem tudta mit csináljon. Legszívesebben csak öldökölni kezdett volna. Megölte volna Marvint, Marvin egész rokonságát, majd Marvin ismerőseit, aztán Marvin rokonainak ismerőseit, és még ezeknek is a rokonait, s ismerőseit. De aztán megpróbált lenyugodni, visszafogta magát. Csak egy embernek kell, hogy vére folyjék, és az nem lesz más, mint Marvin Robbins. Howard felé fordult. Szemei villámokat szórtak, s szíve vadul kalapált. Nem tudta kitisztítani elméjét.
- Hogyan tovább? – kérdezte Howell.
- Nem tudom… Nem tudom… NEM TUDOM!!! – dühöngött Harley.
Howard aggódó arccal nézett utasára. Már egészen megkedvelte a sznob stílusát, viszont már kezdte félteni saját, és Harvey életét is. Egyre tanácstalanabb lett a helyzetük, és ha van valaki, aki kihúzhatná őket a csávából, az csakis Harley lenne. De ő most beszámíthatatlan idegállapotban volt. Mire ezt Howard végiggondolta, addigra Harley is lenyugodott kicsit.
- Vigyen vissza a villámhoz. Ott van egy pisztoly. És arra egyértelműen szükségem lesz. Talán még találhatok ott kis pénzt is a széfemben. – döntötte el.
Howard szó nélkül engedelmeskedett. Ezt már jó ötletnek tartotta. Így lesz egy kis alapjuk, ahonnan majd elindulhatnak.
Viszonylag hamar eljutottak a villáig.
- Ez furcsa… Nyitva az ajtó, és itt van a Cheetah – vonta le észrevételeit Harley. – Nézz körül bent a házban, én addig kiveszem a pisztolyt és a pénzt. A nappaliban találkozunk.
Úgy is tettek, ahogy mondta. Pár perc keresgélés után találkoztak a nappaliban.
- Találtál valami furcsát? – kérdezte Harley.
- Semmit. És te… maga?
- Egy Desert Eagle, pont ahol hagytam. És nyamvadt százhúsz dollár.
- Ejnye, azt a százhúsz dolláromat el akarod lopni a saját házamból? – kérdezte nevetve egy ismerős hang.
Harley és Howard meglepetten perdültek meg. Marvin Robbins állt a mögöttük lévő szobában négy emberével együtt. Mind az öt ember Kalasnyikovval célzott Maxwell-re.
- Még, hogy a TE házad, és a TE pénzed!? Na, most volt ELÉG!!! – borult ki Harley.
Pisztolyával tüzet nyitott, majd beugrott az egyik fal mögé, majd berántotta maga mellé a tétovázó Howell-t. Az ellenfél hasonlóképpen tett. Howard rémülten beszélt Harleynak.
- Végünk lesz! Nem győzhetünk. Túlerőben vannak, akárhogy is nézzük!
Harley nyugodt maradt.
- Ha rám hallgat, nem esik semmi baja. Álljon fel!
Howard tétovázva felállt. Az ellenségeik számára az egészet eltakarta a köztük lévő fal. Marvin bandája megállás nélkül tüzelt, egészen addig, ameddig ki nem fogytak. Ekkor Harley nagy erővel előre lökte Howard-ot, aki az életveszélyes helyen átesett, és mire Marvin bandája újratárazott, már ismét egy fal védelmében volt. Az ajtó körüli részt már szitává lőtték, de Harley-éknak még mindig semmi bajuk se esett. Maxwell megvárta a következő tárazást, aztán ő is átfutott az ajtó előtt.
- A ház mögött áll egy F9-es. A hátsó ajtón kiszökve megpattanhatunk anélkül, hogy észrevennék. – suttogta Howardnak, amint mellé ért.
Kiszaladtak a hátsó ajtón, majd beugortak az F9-be. Kivételesen Harley vezetett. A motor indításának hangjára Marvin bandája is felfigyelt. Egyik kinézett az ablakon.
- Mr. Robbins! Megszöktek! – jelentette.
- És mire vártok még idióták!? Utánuk!
Mire kiszaladtak, addigra Harley és Howard már elindultak. Hiába nyitottak tüzet, csak egy-két találatot kapott a kocsi. Harley bemutatott ellenségeinek, majd egy hatalmas ordítás után hahotázásban tört ki.
- Ez megúsztuk! HA-HA! Halhatatlanok vagyunk! Ha kitartunk, így egyszer még mi kergethetjük haza Marvin bandáját, vezetője megölése után, csak várd ki!
Ezzel elszáguldottak a naplementében, a város széle felé.

4. küldetés – Neked kelleni fog egy ház (You will need a house)

Az éjszakát a kocsiban töltötték egy Burger Shot parkolójában. Már délután volt, mire felkeltek. Hosszú idő után először aludta ki magát Harley. Most érezte vakációjának sikerességét. Vagy mást érzett? Igen, inkább dicsőséget érzett, azzal, hogy élve ott tudta hagyni a házát, maga számára nyert. Nem érdekelte, hogy szégyenszemre menekült, ott hagyta mindenét. Mindketten megmenekültek, és csak ez számított. Harley kiszállt a kocsiból, levegőzni egyet. Élvezte a napot melegét, és a friss hamburger finom illatát. Negyed óra is eltelhetett így, de Harley észre se vette. Valaki melléállt.
- Jó reggelt, Maxwell úr!
- Jó reggelt Howard! – köszönt vissza neki Harley – Azt hiszem, a tegnap délutáni tűzharc után kiérdemeltük, hogy tegeződjünk egymással. – szólt illedelmesen új barátjának… Igen! Az első barátjának!
- Remek! – Howard arcán mosoly terült szét – Megtiszteltetés… És most, beugrunk egyet reggelizni?
Beültek a Burger Shotba, és egy-egy Bleeder burger mellett megbeszélték a további teendőket.
- Valamit kell még kezdened az életeddel, még a bosszú előtt. Nem lehet csak úgy odamenned és fejbe lőni, Marvinnak egy egész bandája van, mi meg csak ketten vagyunk. – vetette fel a témát Howard.
- Teljesen igazad van. Mire lehet szükségem?
- Hát, nem is tudom… Egyértelműen fegyverekre… sok fegyverre… És emberekre, ez is nagyon fontos!... De mindenekelőtt neked kelleni fog egy ház. Nem lakhatsz a következő hetekben, hónapokban egy F9-ben.
- Ismét igazad van. De hogy szerezzek lakást. Sose vettem még magamnak, mellesleg eléggé le is vagyok égve. Nem lehet...?
- Nem! Teljesen kizárt, hogy nálam aludj – szakította félbe Howard.
- Akkor mitévő legyek?
- Van egy ismerősöm, Ronald Black. A gettóban van háza, és még azt a kevés pénzt se tudja kifizetni, amiért a házat bérli. Elkockázta mindenét. Így most nem kevéssel tartozik sok embernek is. Szerintem, ha kifizetnéd a tartozásait, szívesen befogadna.
- Köszönöm, ez lesz a megoldás!

Miután befejezték a reggelit, rögtön elindultak a város kitaszított negyedébe. Gyorsan odaértek, viszont gyorsan távozni is akartak. Megbámulták őket, s előkerültek a pisztollyal hadonászó különböző bandatagok is. Howard már remegett a félelemtől. Nincs is annál feltűnőbb, mint egy F9-el végigguruló egy öltönyös és egy inges fehér ember a gettóban. Leparkoltak egy viszonylag épen levő ház előtt.
- Előre megyek, és megbeszélem vele a dolgot. Addig kérem a kilenc ezer dollárt. – szólt Howard.
- Kilenc ezer dollár?! Ez az ember aztán jó nagy szarban lehet.
- Ahogy mi is.
- Na, jó. Tessék, itt van. - ezzel egy nagy köteg pénzt vett elő, és Howard kezébe nyomta.
Az tíz perc múlva jött ki, és csak az ablakon beköszönve szólt oda Harleynak.
- Lerendeztem, bemehetsz. Az F9-et nyugodtan parkold itt le, csak majd zárd és riaszd be. Én elmegyek, majd hívj, hogyha újra segítség kell. Vigyázz magadra. – köszönt el.
- Te is.
Harley besétált, zsebében a megmaradt ezeregyszázhúsz dollárjával.
- Jó napot, én Harley Maxwell vagyok. Mától velem osztozkodik a házban.
Ekkor az egyik szobából jött elő egy latin amerikai férfi. Nagy fuxokkal telerakva, fehér atlétában, és kék farmerral.
- Hééééééééééééjjj tesa! Na, csáó ámígó, ez itt Ronald Black, ismertebb nevén a fekete lovag, de neked csak R.B.! – ezt ordibálva futott oda Harleyhoz, és megpróbálta futás közben átölelni.
Maxwell egyszerűen nyitott tenyerével olyat rávágott R.B. mellkasára, hogy az a földön landolt.
- Neked meg mi a bajod?! Nyugodtság van! – szólt a földről a fekete lovag.
- Na, „tesa”, én vagyok Harley Maxwell, és te pedig nem R.B. leszel, ha továbbra is így viselkedsz, hanem egy halott ember. Meg bírja érteni az a picúr agyacskád, hogy itt mától rend és tisztelet lesz?! – hordta le Harley.
- Igen… uram! Minden rendben lesz. Foglalj helyet, jól fogjuk érezni magunkat. – tápászkodott fel R.B.
- Talán jól érezzük majd magunkat, ha megtanulod a helyes ragozást! Foglaljon helyet, a helyes!
- Rendben uram, foglaljon helyet.
Ezzel Harley leült az egyik koszos kanapéra, és elkezdte érezni, hogy valóban jól fog szórakozni, ameddig EZT tiszteletre bírja.

[NikitaDragovich]

Ez nagyon jó , nekem tetszett, grat .

[Lackoka]

Szerintem is jó

[Kiscserko]

Köszönöm, a közeljöcőben még folytatom, csak most több dolgom van, meg más projektek, de ami késik, nem múlik.

[Skyfall]

Tetszik

[Kiscserko]

Na, hosszú idő után írtam egy folytatást, kicsit több akcióval, amit lehet, hogy néha zavarosan írtam le, mert néhol magam is belezavarodtam. Remélem, ettől függetlenül tetszeni fog nektek
Fent megtalálható az új rész.