Hozzászólás
Szerző: dani.szentgali » 2015. 03. 02. 20:09
A múlt hétvégén végre-valahára sikerült kipróbálnom a Unity-t PS4-en. Nagyjából két órányi játék után a következő sorokban írok egy rövid, személyes (hangsúlyoznám, SZEMÉLYES) véleményt a játékról. Nos, az első amit azonnal észrevettem, az a játék grafikája. Fantasztikusan néz ki. Tényleg le a kalappal. Minden gyönyörűen ki van dolgozva, a fényeffektek és árnyékok mesések, mindkét város (Párizs és Versailles) is az utolsó részletig ki lett dolgozva. Elég sok épületbe be is lehet menni, a belső terek pedig szintén gyönyörűen ki vannak dolgozva, a padlótól kezdve a festményeken át egy egyszerű teás tálcáig minden szinte tökéletesen néz ki. A látótávolság is nőtt valamelyest és a karakterek is csodásan vannak megalkotva, nagyon élethűek. Az új konzol erejének hála rengeteg ember tolong az utcákon még küldetésen kívül is, szóval a "forradalmi" hangulat itt durvábban átjön, mint anno a 3-nál. Ugyan a motor még mindig az AnvilNext engine, de ennek egy továbbfejlesztett, sok új animációval kibővített verziója. Ja, és visszatérve a látványhoz, a játéknak a stabil 60FPS is jót tesz. A mászási animációk közül sok az újítás, főleg a leereszkedésnél, ami jóval könnyebb és dinamikusabb, mint régen. A harcrendszert is átdolgozták valamelyest, felhagytak a Brotherhooddal bejött "rambó módjára két-három gomb lenyomásával egy szempillantás alatt semmisítjük meg a 15-20 főből álló csapatokat" módszerrel és visszahozták a második, de inkább az első rész lassabb, nehézkesebb, taktikásabb harcrendszerét, emellett kaptunk egy újradolgozott lopakodási rendszert, amivel guggolva falak és kisebb objektumok mögé bújva nyomulhatunk előre. Bekerült a játékba egy skill rendszer és egy olyan inventory, ahol vásárolhatunk és magunkhoz vehetünk különböző eszközöket, így nem kell a boltokba szaladgálni egy-egy új fegyverért vagy ruháért, ami gyorsabbá teszi a játékot. A skill rendszerre kitérve az a lényege, hogy Arno alaphelyzetben olyan assassin, mint Altair volt, tehát nem tud a játék elejétől brutális harci mozdulatokat, hanem a harcok alatt szerzett XP-ből kell skilleket vásárolni, amivel újabb harci technikák, kivégzések érhetők el, valamint a rejtett pengét már csak assassinationökre lehet használni, közelharcban nem. Kicsit újítottak a saslátáson is, azt is lehet fejleszteni a skill rendszerben, de itt már csak meghatározott ideig lehet bekapcsolva, egy idő után automatikusan kikapcsol, majd újratöltődik. A játékterület amellett, hogy baromi jól ki van dolgozva, tényleg hatalmas és ismét vannak monumentálisabb épületek (pl.: Notre Dame). A sztorit nem nagyon tudtam megismerni, mivel haverom már a játéki vége felé jár, de a lényege, hogy van Arno, akinek a templomos barátnőjének (Élise) apját, aki szintén templomos, megöli valaki, és a forradalom segítése mellett az a cél, hogy kiderítsük, mi lett a gonosz templomos faterral, ki ölte meg. Innentől meg nagyjából ugyanaz az assassin-templomos acsarkodás megy, mint ami eddig is, bár a küldetések (az a két-három legalábbis, amit végigtoltam) elég izgalmasak voltak. A co-op módját nem tudtam kipróbálni, mivel haveromnak nincs PS+-sza.
Bár két óra alatt egy ilyen kaliberű Open World játékot nem illene semmilyen messzemenőbb kritikával illetni, mégis azt kell mondjam, hogy egészen tetszik. A sztori első hallásra nem lett valami nagy szám, bár ez sajnos a Brotherhood utáni összes részről elmondható. Ettől függetlenül egy jó játéknak tűnik, amint lesz több időm, haverommal igyekszem végigtolni és majd egy teljes végigjátszást követően írok róla egy átfogóbb, komolyabb véleményt is.