Mint mindenki más, eleinte nyilvánvalóan én is kicsit szomorú és csalódott voltam a tegnapi vereség után. Aztán átfutott az agyamon, hogy mégis hogyan jutottunk el idáig, hogy - ne aprózzuk el - egy nagyon erős belga csapat ellen játszhattunk nyolcaddöntőt. Jó persze, lehet itt mondani, hogy ha a portugáloknak komoly és nehéz ellenfelei voltunk, akkor a belgák ellen nem egy 0-4-gyel kellett volna búcsúzni az EB-től, de legyünk őszinték: míg a portugál válogatott két - na jó, legyünk rendesek Pepével - három komoly és sikeres focistával rendelkezik, akiktől a többiek gyakorlatilag elvárják, hogy ez a három ember vigye őket a hátán, amíg a többi játékos semmivel sincs magasabb szinten, mint a magyar csapat játékosai... sőt... (jó, tudom hogy Portugália továbbjutott a negyeddöntőbe, de erről és a horvátok elleni meccsükről had ne mondjam ki a véleményemet...). A belgáknál nem három komoly játékerőt képviselő játékosból áll a válogatott. A belgák focistáinak nagy része top klubokban játszik, ráadásul csapatként játszanak, ahogy mi is, nem úgy, mint a Portugálok, akiknél Nani és Ronaldo a jobb és balszélső+csatár, Pepe meg az összes középpályás, védő és kapus is egy személyben...
És ez sajnos nagyon látszott a tegnapi meccsen. Ettől függetlenül én csak azt tudom mondani, hogy köszönöm a magyar csapatnak ezt a szép EB szereplést. Tegnap két csapat volt a pályán és az igaz, hogy az egyik győzött és továbbjutott a negyeddöntőbe, de a másik viszont két hét alatt elfeledtette 44 év hiányát egy ország, egy kontinens, sőt az egész világ csodájára. Mindenkinek megmutattuk, hogy a magyar focit nem szabad leírni és a magyar foci feltámasztható, valamint a magyar válogatott ismét méltó ellenfele lehet bárkinek egy világtornán. Igazából a tegnapi vereség is egy nagy győzelem, hiszen egy olyan válogatott ellen léphettünk pályára, akiknek a játékosai olyan rangos európai topcsapatokban játszanak, mint a Chelsea, Manchester City+United, Barcelona vagy az Atletico Madrid. Szóval a vereség ellenére én nagyon örülök annak, amit alkotott a csapatunk az EB-n, mert végig fegyelmezetten játszottunk, volt amikor kifejezetten jól nyomtuk és összességében helytálltunk a kontinenstornán. Ja, és ami az egyik legnagyobb sikerünk, hogy jól felbasztuk CR7 agyát aki szinte biztosan nem tudta eddig azt sem, hogy hol van Magyarország. Szóval fel a fejjel, a magyar foci feltámadt és ezen az EB-n megtettük a kezdőlépéseket a jó irányba, ráléptünk a jó ösvényre amin ha rajta maradunk és tovább is fejlődünk, akkor eljön még az az idő is, amikor mi vágunk 4-et a belga válogatottnak.
Hatalmas siker már ez is a magyar futballnak, köszönök mindent a magyar válogatottnak!!!
Basszus, én pedig elhittem. 
